Mesterséges intelligencia a kórházi gyógyszerészetben - Saját képességeink kiterjesztése

Az ASHP, az Kórházi Gyógyszerészek Amerikai Szervezetének júniusi, „Pharmacy Futures” címet viselő fórumán a kórházi gyógyszerészet jövőképének szűkebb, specifikusabb témái kerültek terítékre, amelyeket a jelen, a mai változások már érzékelhetően formálnak, előre vetítenek. A szakmai program középpontjában a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása és a gyógyszerészeti munkaerőhelyzet állt.

Mesterséges intelligencia a gyógyszerészetben - összefoglaló (InfoRádió Reggelinfo - 2024.07.01. 07:04)

A tanácskozás legfontosabb üzenete a mesterséges intelligencia kapcsán talán az volt – tájékoztatott Süle András, az EAHP, az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének elnöke -, hogy az AI-ra nem úgy kell tekintenünk, mint ami az aprómunkát elvégzi helyettünk - erre a robotizáció és az automatizálás való - inkább saját képességeink kiterjesztését lássuk meg benne. Hogy hol van az AI helye a kórházi gyógyszerészetben, arra az egy lehetséges válasz, hogy a terápiás döntések támogatásában, amikor nagy mennyiségű adatot kell áttekinteni és feldolgozni, mint például a gyógyszer-kölcsönhatások elemzésénél. Az AI egyben látja a páciens teljes kórtörténetét és a vonatkozó szakirodalmat, összes laboratóriumi paraméterét, így állapotát ezek kontextusában teszi könnyebben és átfogóbban megismerhetővé.

Külön blokkban foglalkoztak a szakértők az AI egészségügyi alkalmazásának szabályozási kérdéseivel. Örök aggodalom és a magyarországi aktuális szabályozásra is reflektál az a gyakorlat, hogy óriási adatmennyiséget bocsátunk a mesterséges intelligencia rendelkezésére, hogy tanuljon belőle. Ez szükséges, hiszen a gépi tanulást nagyrészt a „big data” teszi lehetővé. Süle András arra figyelmeztet, hogy ez kétélű fegyver is lehet, mert bizonytalan, hogy hol húzódik az egészségügyi adatok felhasználása esetében az adatvédelmi szemléletű határ: mi számít megfelelő jogi és etikus keretnek. Az amerikai kórházi gyógyszerészek úgy látták, hogy ezeket a határvonalakat ma elsősorban az informatikusok, a szolgáltatók vagy üzleti lobbitevékenység által vezérelten hozzák meg, ezért a szakmai oldalnak is fel kell nőnie a feladathoz.

Süle András hozzátette, hogy a magyar egészségügyi kormányzatnak van AI-stratégiája, és ez szakmailag igen előremutató. Ennek jele az is, hogy lehetővé vált az EESZT kutatása az AI-programok előtt. Szerinte itthon is további egyeztetésekre van ugyanakkor szükség a hivatás és a döntéshozók között annak érdekében, hogy a terápiás döntéstámogatás, a bizonyítékokon alapuló gyógyítás, az adatvezérelt egészségügy releváns statisztikai adatokra támaszkodva működjék, és egyben az érzékeny személyes adatok is biztonságban legyenek.

A szakértői megbeszélésen a munkaerő-helyzet kapcsán is felmerült a mesterséges intelligencia „foglalkoztatása”. A résztvevők az alapellátás válságáról beszéltek a gyógyszerellátási és háziorvosi rendszerben is. Egyetértés alakult ki abban, hogy – a lehetőségekhez képest - a legtöbb klinikai feladatba be kell avatni a gyógyszerészt az alap- és a sürgősségi ellátásban is. Hiányterületként jellemezték az idősek ápolását, mert a vidéken, segítséggel élők, a szociális- és idősotthonok körében általános tapasztalat, hogy kisebb figyelmet fordítanak a gyógyszerelésre. Erre nincs meg az orvosi kapacitás sem, pedig fontos lenne. Az idősek körében – például - gyakran előforduló elesés és az ebből következő csípő- és végtagtörés elég gyakori, és sokszor gyógyszer-mellékhatáshatás következménye. A romló látás, az egyensúlyzavar a nem megfelelő gyógyszerszedés miatt is kialakulhat, a csípőtáji törés következményei pedig sokszor halálosak. Ezért messzemenően indokolt a gyógyszerészek alkalmazása ezekben az intézményekben. Bár a közvetlen betegellátásban részt vevő amerikai gyógyszerészek terápiás döntéseket hoznak, vényírási jogosultságok van az államok több mint felében, javasolják, hogy ez legyen univerzális. Ez az orvosi munkaerő-problémák megoldásában is segítség lehet. Indokolt az is, hogy gyógyszerészi asszisztensek átvegyenek feladatokat a gyógyszerészektől. Ugyanezért nem kell tartani az AI-tól sem – állították -; nem veszi el a kórházi gyógyszerészek munkáját, hanem megnyitja a lehetőséget a nagyobb szakértelmet, tudást követelő, speciális feladatok, kompetenciák számára.

Dr. Koncz Mária

- 2024.06.26 -